AZ ÍZÜLETI GYULLADÁS OKAI ÉS KEZELÉSE

2021.09.07

Ízületi gyulladás kortól, nemtől, edzettségi állapottól függetlenül bárkinél megjelenhet. Védekező és regeneráló folyamatokban segédkezik. A gyulladás állapota és tünetei teszik lehetővé, hogy a szervezet elindítsa öngyógyító folyamatait.

Megkülönböztetjük akut (adott pillanatban erős) vagy krónikus (tartós panaszokkal járó) formáját. Sajnos a gyulladás jellegzetes tünetei egy, de akár több ízületben egyszerre is megjelenhetnek. Ha megjelennek a gyulladás tünetei, akkor fontos, hogy megtaláljuk a kiváltó okát is, hiszen más- más kezeléssel tudjuk orvosolni a problémát, ha hátterében valamilyen komolyabb fertőzés/betegség vagy pedig egy túlterhelés áll.

A cikk, ha a pontos diagnózis felállításában nem is tud segíteni, de általa megismerhetjük az intő jeleket, kezelési lehetőségeit.

AZ ÍZÜLETEK SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA

Mozgató szervrendszerünket két nagy részre oszthatjuk: aktív és passzív. Az aktívhoz tartoznak az izmok, míg a passzívhoz a csontok, és a kettő között jolly jokerként az ízületek állnak.

Vannak állandó alkotórészeik, amelyek minden ízületben megtalálhatóak, mint például:

  • az ízvégek (csontok),

  • melyeket ízületi porc fed, annak érdekében, hogy ne a csontszövet sérüljön,

  • ízületi rés: ami a két ízesülő csont között található

  • az ízületi résen belül található az ízületi folyadék: amely egyrészről a mozgás "bezsírozására", másrészről a csontok összetartására szolgál

  • ízületi tok: amely körbeveszi az egész ízületet, védi azt és egyben mozgásait korlátozza

  • ízületi szalagok: amelyek a stabilizálását adják

  • ínak, izmok: amely a csontok elmozdulásáért felelősek

De vannak járulékos részei is:

  • discusok és meniscusok: amelyek arra szolgálnak, hogy az egyenletlen ízületi felszínek harmonikusan mozduljanak el egymáshoz képest.

  • ízületi tömlők: amely az ízületi nedv tárolásáért felelős

Ízületi végeket szükséges, hogy összetartsák különböző tényezők: pl. tok, szalagok, végek közötti adhézió, légnyomás, izmok tónusa.

Minden ízületben van elmozdulás, még akkor is, ha az milliméter nagyságú is. Ehhez kell egy kiindulási állapot, amihez viszonyítjuk az elmozdulás mértékét, ezt nevezzük normál (neutrális), 0 fokos helyzetnek. Ez az, amikor álló helyzetben, fejtetővel felfelé nyújtózkodunk, a tekintet előre irányuló, az áll be van húzva, vállak hátra feszítve, végtagok test mellett csüngenek, a hüvelykujjak előre néznek. A hasunkat fenekünket megfeszítjük, zárt vállszéles párhuzamos lábtartással, térdek nyújtva vannak, lábfejek előre néznek.

AZ ÍZÜLETEKET TÖBBFÉLE KÉPPEN OSZTÁLYOZHATJUK.

Legegyszerűbben a mozgékonysága és feszessége által, valamint az ízesülő csontszámok alapján lehet.

  • Egytengelyű ízületek: csuklóízület, forgóízület

  • Kéttengelyű: tojásízület, nyeregízület

  • Három/soktengelyű: dióízület

Elmozdulása alapján pedig:

  • flexio (hajlítás) - extensio (feszítés)

  • abductio (távolítás) - adductio (közelítés)

  • rotatio (forgatás)

  • supinatio-pronatio

  • circumductio

  • oppositio

Ízületi gyulladás bármely ízületünkben előfordulhat. Mégis a leggyakoribb érintett területek a teherviselő ízületek (pl.: csípő, váll) illetve a túlterhelt ízületek (pl. csukló, könyök, térd). Az ízületi gyulladásnak vannak tipikus tünetei: a gyulladt terület duzzadt, vörös, fájdalmas és beszűkül a mozgástartománya.

Számos oka lehet, annak, hogy kialakul a gyulladás. A háttérben állhat valamilyen autoimmun folyamat (pl. rheumatoid arthritis), fertőzés, anyagcserezavar (pl. cukorbetegség, köszvény, pajzsmirigy zavarok), kapcsolódhatnak más betegségekhez vagy akár egy egyszerű túlterhelés által is létrejöhet.

A pontos diagnózis felállításához a fizikai vizsgálaton kívül szükség van kiegészítő vizsgálatokra is, pl. vérvétel, képalkotó eljárások, ízületi folyadék vizsgálat.

MELYEK AZ ÍZÜLETI GYULLADÁS TÜNETEI?

A gyulladás egy kellemetlen folyamat a szervezetünkben, amelynek mindig vannak jelei, tünetei.

A gyulladásnak vannak tipikus tünetei:

  1. a duzzanat (tumor), amely a felszaporodott és bepangott nyirokfolyadék miatt jön létre, ami miatt a sejtközötti terek beszűkülnek, megváltozik a nyomás, így az itt lévő receptorok pl.: fájdalom érzékelő receptorok ingerületbe kerülnek.

  2. vöröses szín (rubor), a bepangott folyadék miatt alakul ki

  3. fájdalom (dolor), mely jellegzetesen pihenés után például reggeli ébredés után rosszabb, de bemozgatásra enyhül. Ilyen esetben akaratlanul is kímélő üzemmódba lép szervezetünk, kímélő tartást (antalgiás) veszünk fel. Ez az adott gyulladt ízületnek jól fog esni, de cserébe a másik ízületet túlterheljük emiatt a fájdalomkerülő tartás miatt.

  4. melegség (calor)

  5. és az adott szerv funkciójának kiesése (functio laesa), ami a mozgáskorlátozottság megjelenésével kezdődik. Ez a kísérő tüneteken kívül, a szalagok merevsége és zsugorodása, az izmok erejének csökkenése miatt jön létre.

Illetve vannak kísérő tünetek is:

  • láz

  • étvágytalanság

  • gyengeség

  • nyomásérzékenység

  • ropogó (krepitáló) hang

MI OKOZHAT ÍZÜLETI GYULLADÁST?

A gyulladás során leggyakrabban az ízületi tokot belülről határoló hártya gyulladásos folyamata tapasztalható. Ahhoz, hogy megfelelően kezeljük, fontos, hogy tudjuk a pontos kiváltó okot is. Számos oka lehet az ízületi gyulladásnak és ezeket többféle képen csoportosíthatjuk.

Például:

  • Egész szervezetet érintő betegséggel kapcsolatos ízületi gyulladás oka lehet fertőzés, autoimmun rendellenesség vagy endokrin (hormonális) eredetű.

  • helyi tünetekkel járó gyulladások: adott ízület túlterhelése, sport, baktérium,

  • egyéb okok: lelki okok

TÚLTERHELÉS MIATT LÉTREJÖTT ÍZÜLETI GYULLADÁSOK

Ilyenkor egy általános mozgásszervi problémáról beszélhetünk, amikor is az adott ízület túlhasználata, túlterhelése okozza az ízület gyulladásának kialakulását. Fontos tudni, hogy a szervezetünk a gyulladás kialakulása előtt rengeteg jelet küld számunkra, hogy nem megfelelő terhelést alkalmazunk, mint pl.: elhúzódó izomláz, izomgörcs, izomerő csökkenés, teljesítmény romlás. A gyulladás egyike az utolsó tüneteknek túlterheléskor.

A túlterhelést 2 kategóriára oszthatjuk. Az egyik az abszolút túlterhelés: például maraton futás vagy edzés intenzitás változtatás megfelelő előkészületek nélkül, a másik a relatív túlterhelés: amikor nem szükséges különösebb nagy terhelés az adott ízületnek, mert egy korábbi sérülése miatt már a mindennapi munka is ingerelheti és gyulladást okozhat benne.

A túlterhelésből kialakuló ízületi gyulladást fokozhatja korábbi sérülés, porckopás, helytelen testtartás, helytelen terhelés, mozgásszervi elváltozás, mint például a lúdtalp.

Fontos, hogy az ízület a normál funkciójának megfelelően működjön, így a kialakult gyulladás kezelésekor nélkülözhetetlen, hogy megtanuljuk a helyes mozgássztereotípiákat, illetve az adott ízület helyes használatát.

SPORTOLÁS MIATT LÉTREJÖTT ÍZÜLETI GYULLADÁSOK

A leggyakrabban érintett ízületek ilyen esetben is a teherviselő ízületek: térd, csípő, váll.

A gyulladás kialakulásának oka pedig az ízület nem megfelelő teherviselése, pl. ha nagyobb súlyokkal dolgozunk, mint amit az ízületünk stabilizálni tudna.

Sokszor gondolják, úgy, hogy a folyamatos terhelés segíteni fog az ilyen jellegű gyulladáson. Tény, hogy nem szabad teljesen inaktívan, pihentetni az adott területet, de a gyulladást kiváltó súlyt/technikát sem szabad alkalmazni, mivel maradandó károsodás is kialakulhat miatta. Végezzünk mobilizáló gyakorlatokat és dolgozzunk kisebb intenzitáson, kisebb súlyokkal.

Gyakran a sportolási szokások miatt kialakult ízületi gyulladás hátterében az ízület túlterheléséből fakadó porckopás áll. Ez hosszú, lassú folyamat alatt alakulhat ki és mindig vannak intő jelei pl.: recsegés az ízületben, mozgás elakadás. Nem szabad összetéveszteni a normál életkorral járó porckopással.

TÚLSÚLY MIATT LÉTREJÖTT ÍZÜLETI GYULLADÁSOK:

A túlsúlyt is úgy kell felfogni, mintha folyamatosan és feleslegesen nagyobb súlyt cipelnénk ízületeinken, amelyeket ezáltal mechanikai ártalmak (pl.: lúdtalp kialakulása, lábboltozat süllyedés, lumbágó kialakulása), kopások érik (pl.: csípőízületi kopás, térd ízületi kopás). Az ízületekben megtalálható porcréteg folyamatosan körforgásban fel és leépül és egymással harmóniában működnek. Azonban, ha valamilyen oknál fogva, pl.: többletsúllyal rendelkezünk és így mozgunk vagy éppen nem mozgunk, a lebontás mértéke nagyobb lesz. Az ízületeket borító porc először elvékonyodik, később már el is tűnik. A porcszövet érdessé válik, és alatta a csont megvastagodik. Végső stádiumban a csontok végei összeérnek, egymáson súrlódnak, ami nagy fájdalommal, valamint duzzanattal és ízületi gyulladással jár.

Nyugalmi állapotban testsúlyunk 40%-a nehezedik az előlábra és a lábujjakra, míg 60% a sarokra, ami sportolás közben akár a 3-4-szerese is lehet. Kutatások bizonyítják, hogy már 5 kg súlyfelesleg is 36%-kal növeli a térd ízület kopásának mértékét.

A többlet súly nem csak a porcokra, hanem az anyagcserénkre is kihathat. Megváltozik szervezetünkben a zsír anyagcsere, amely melegágya a gyulladások megbetegedéseknek.

AZ ÍZÜLETI GYULLADÁS KEZELÉSE

A gyulladás egy védekező mechanizmusa szervezetünknek. Ezzel szeretne jelezni, hogy módosítanunk kell az eddigi terhelésünkön, pl.: kisebb súlyokat kell használnunk, többet kell mozognunk, stb.. Sajnos általában akkor kapunk észbe, amikor már kialakult a gyulladás és súlyos panaszokat okoz. De mit is tehetünk ilyenkor?

ELŐSZÖR IS MOZOGJUNK!

A régi elméletek, miszerint teljes pihentetésre van szüksége az adott területnek, már nem korszerűek. Fontos a mozgás, de a minősége még fontosabb! Az ízületi gyulladás ugyanúgy kialakulhat túlzott sportolás vagy éppen inaktív életmód hatására is.

A testedzés ízületekre gyakorolt hatása által jobb lesz az ízületi nedv képződés és a szervezet anyagcseréje, ami segít, hogy kevesebb rost-/porcelhalás menjen végbe.

Javul az ízületek regenerációja, kevesebb anatómiai és funkcionális elváltozás fog létrejönni a helyesen végzett testmozgás hatására. Fontos, hogy a gyulladás mértékének és súlyosságának megfelelő edzés programot válasszunk ki. Ha nem vagyunk biztosak magunkban kérjük ki gyógytornászunk, személyi edzőnk tanácsát a témával kapcsolatosan.

HASZNÁLD GYULLADÁSCSÖKKENTŐ SZEREKET, KRÉMEKET, GYÓGYNÖVÉNYEKET

Mozgás mellett alkalmazhatunk különböző gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID-nonszteroid), krémeket, gyógynövényeket is. Az igazság ezekkel az, hogy a gyulladást nem szüntetik meg, csak lelassítják a folyamatát, így, ha például abbahagyjuk a krém vagy gyógyszer használatát, ugyanúgy előjöhet a probléma.

JEGELJ ÉS BOROGASS!

Pillanatnyi segítséget nyújthat a borogatás vagy a jegelés is. Itt fontos, hogy mennyi ideig alkalmazzuk azt, hiszen a hosszú ideig alkalmazott hidegterápia felszíni sérüléseket, illetve keringési problémákat is okozhat. A hideg terápia segítségével letompíthatjuk a gyulladás kellemetlen tüneteit, de megoldani nem oldjuk meg vele a problémát.

Másik lehetőség, ha meleg terápiát alkalmazunk, amely segít a keringés javításában, szövetek rugalmasításában. Ha a legjobb módszert szeretnék választani a hőterápia során, akkor kombináljuk a hideg és meleg terápiát.

Miután lejegeljük a gyulladt területet, alkalmazzunk forró fürdőt az adott területen, ezzel is biztosítva a megfelelő keringést.


FOGYASSZ MEGFELELŐ TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐT!

Alkalmazhatunk táplálék kiegészítőket is, amely nem csak a kezelésben, hanem már az ízületi gyulladás megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

A legfontosabb ízületet támogató vegyületek: glükózamin és kondroitin-szulfát, MSM, kollagén.

Glükózamin, kondroitin

A glükózamint tartalmazó étrend-kiegészítők leggyakoribb hatóanya a glükózamin-szulfát, amely a szervezetben is ebben a formában található meg és általában rákfélék páncéljából nyerik ki, így nem ajánlott azoknak a személyeknek, akik allergiások a rákfélékre. Fontos szerepe van az oszteoartritis, a reumatoid arthritis és az oszteoporózis porgressziójának lassításában és kialakulási rizikójuk csökkentésében. A glükózamin és a kondroitin is csökkenti a gyulladásos markereket. A kondroitin állati eredetű (cápa, sertés, marhaporc) vagy szintetikusan előállított formában (kondroitin-szulfát) van jelen az étrend-kiegészítőkben, a porc egyik fő összetevője. Hatásai a glükózaminhoz hasonlóak, tehát segíti az ízületi regenerációt.

MSM
A metil-szulfonil-metán a természetben ritkán előforduló vegyület, amely képes serkenteni a szöveti regenerációt (a csont is szövet!), valamint gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású. Nagyon komplex, szinte az összes szervrendszerre pozitív hatása van, így közkedvelt étrend-kiegészítő.

Kollagén
A szervezetben egyik leggyakrabban előforduló fehérje, a bőrben, a csontokban, inakban, izmokban és az agyban is megtalálható. A hidrolizált kollagének hasonló hatást nyújtanak, mint a glükózamin és a kondroitin. Fontos, hogy a kollagén szintézisét a C-vitamin segíti elő, így alkalmazása során a C-vitamin bevitelre is figyelnünk kell. Jelenleg 28 kollagéntípust ismerünk, ezek közül a porcokban található kollagének a II. típusúak. Megkülönböztetünk marha, csirke, sertés és tengeri kollagéneket, ezek mind elérhetők az étrend-kiegészítők piacán. Ízületvédelmi szempontból ezek közül csak a csirkekollagénben találhatók II. típusú hidrolizált kollagén peptidek. Általános ajánlás, hogy periodikusan használjuk.